A mák és a Gilgames-eposz
Asszurbanipál asszír király uralkodása idejéből került elő az az 1500db ékírásos agyagtábla, amely felbecsülhetetlen kultúrkincse az emberiségnek, többek között a Gilgames-eposzt is itt találjuk meg, de hogy jön ide a mák?:)
Asszurbanipál az Asszír Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója volt (i.e. VII. század), azonkívül, hogy meghódította a mai ismert Közel-Kelet jó részét, a kultúra fejlesztése is szívügye volt, 1500db ékírásos agyagtáblája a kor irodalmi, tudományos és csillagászati tudásának lenyomata, többek között a Gilgames-eposzt is innen ismerjük.
Az orvosi agyagtáblákon a kutatók megtalálták az első olyan írásos bizonyítékot, amely a mákkal kapcsolatos:
"Kefével kell leborotválni a gubót, ami olyan, mint a mandragóra: a levét nők és gyerekek gyűjtik. Kis vaskanállal szedik össze és az egészet egy agyagedénybe teszik, ahol kézzel dolgozzák meg a napfényben."
Az asszírok HUL-GIL-nek nevezték a növényt, a "HUL" jelentése "öröm", a "GIL" jelentése "növény", mint specifikus ideogram a képírás rendszerében az öröm vagy gyönyör érzetét kiváltó erejét ábrázolták. Az agyagtáblán egy rituális szertartást végző asszír pap látható kezében mákgubókkal, valószínűleg bódításra és fájdalomcsillapításra is használhatták a mákból kinyert bódító anyagot.
Egy száz évvel későbbi keletkezett kőtáblán (II Sargon király palotájából származik) szintén egy alakot látunk, aki a mákgubót használja fel orvosi és/vagy rituális célokra.
